Konténertérfogat számítása tételes leltárból

Mérje meg a lezárt dobozokat, a bútorokat a ténylegesen tervezett összeszerelt vagy szétszerelt állapotban, a gépeket pedig védőelemeikkel együtt. Szabálytalan tárgynál a befoglaló téglatestet használja: a kiálló részek akkor is helyet foglalnak, ha középen üres a tér.

Az azonos csomagokat egy sorba írja és adja meg a darabszámot. Azonos méretű, de különböző tárolási feltételű tárgyakat különítsen el: az egyik rakásolható lehet, a másik törékeny vagy tárolás közben is hozzáférést igényel.

A méreteket centiméterben, a darabszámot soronként adja meg. A térfogat hosszúság × szélesség × magasság; centiméter esetén a szorzatot 1 000 000-val ossza a köbméterhez. Az összeg soronként a csomagtérfogat és a darabszám szorzatát adja össze.

Ha a tömeg ismeretlen, a mező üresen maradhat. Az eredmény ilyenkor csak az ismert tömeget mutatja, nem a valódi teljes tömeget. A nem rakásolható tárgyakat is jelölje meg a padlóterület vizsgálatához.

A modellhez viszonyítás jelezheti a méret, az ajtónyílás, a térfogat vagy a tömeghatár túllépését. A határon belül maradás nem elrendezési terv. A számítás nem ellenőrzi a fordítást, a berakodási útvonalat és az adott használathoz szükséges hézagokat vagy átjárókat.

Tíz, egyenként 60 × 40 × 40 cm-es doboz esetén egy doboz 0,096 m³, tíz doboz 0,96 m³. Egy 100 × 60 × 200 cm-es szekrény további 1,20 m³. A térfogatösszeg így 2,16 m³.

Ha a szekrény nem rakásolható, legalább 0,60 m² padlóterületet foglal. Ha a tíz doboz is külön áll a padlón, további 2,40 m²-t igényelnek: együtt 3,00 m², még hozzáférés nélkül. Rakásolhatóság esetén az engedélyezett szintek számát és elrendezését is meg kell határozni.

Ezek a számok a tárgyakat írják le; nem igazolják, hogy bármilyen alakú 2,16 m³-es térbe beférnek. A szekrény továbbra is meghatározza a szükséges magasságot, az ajtónyílást és az elrendezési lehetőségeket. A köbméterösszeg és az alaprajz egymást egészíti ki.

Ha a térfogatösszeg meghaladja a rendelkezésre álló térfogatot, a megadott testek nem férhetnek el. A kisebb összeg viszont nem igazol elrendezést: az alakok nem feltétlenül illeszkednek, egyes tárgyaknak állva kell maradniuk, a hézagok pedig használhatatlanok lehetnek.

A nem rakásolható tárgyak alapterülete részleges minimum. Nem tartalmazza a többi tárgy rakatát, a polcokat, védelmet, közlekedőket vagy ajtónyitást. Ne tekintse a teljes bérelendő alapterületnek.

Nincs minden projektre megfelelő kihasználási százalék. Dobozok, gépek és törékeny bútorok más szervezést igényelnek. Ha a rendelkezésre álló hely közel van a becsült igényhez, készítsen alaprajzot vagy ellenőriztesse a leltárt.

A vázlaton először a nehéz, nagyméretű és nem rakásolható tárgyakat helyezze el, majd az engedélyezett rakatokat. Az előbb kivett tárgyakhoz biztosítson hozzáférést. Üzleti raktározásnál a be- és kitárolást is tervezze meg, ne csak a kezdő készletet.

Jelölje a nedvességre, hőmérséklet-változásra vagy porra érzékeny tárgyakat. Védelmük és tárolási feltételeik más megoldást tehetnek szükségessé. Egy nagyobb konténer önmagában nem teljesíti a speciális tárolási követelményeket.

Költözésnél válassza külön a tárgyak térfogatát és a szükséges szolgáltatást: az otthonra telepített konténer, az üzemeltető telephelyén bérelt tároló és az áruszállítás eltérő adatokat igényel. Minden ajánlatkéréshez ugyanazt a leltárt csatolja, így közös alapból hasonlíthatók össze az ajánlatok.

A számítási összefoglaló azt mutatja meg, mire készült a számítás. Adja hozzá a szorzással nem leírható feltételeket: törékenység, kötött tájolás, gyakori hozzáférés, karbantartás és hiányzó adatok. Ezek alapján a szolgáltató megfelelő méretet javasolhat és további megerősítést kérhet.